A májusi eső aranyat ér, de a Körösök vidékére tervezett túrát el kellett miatta halasztani. Két hónappal a tervezett idő után újra felvettük a programba, hogy egy újabb fehér foltot tüntessünk el a Dróthuszárok térképéről.
Az eredeti időpontra tervezett lelkes csapatból többen megkezdték a nyaralásukat vagy egyéb családi elfoglaltságuk akadt, így csak néhányan maradtunk, akik nekivágtak eme felfedezésre váró útvonal megtételére.
Mivel a túra kiindulási pontja Békéscsaba, s oda is el kell jutni, igencsak korai indulást terveztünk. Reggel fél hatkor már úton voltunk. Kecskemétig az M5-ös autópályán (90 km), azt követően pedig a 44-es főúton haladtunk (140 km) célunk felé. A békéscsabai Városi sportcsarnoktól két keréken folytattuk utunk és kezdtük meg túránkat, 9 órakor. Doboz felé vettük az irányt. A város határáig és Gerlától jó minőségű kerékpárúton haladtunk. A közbenső szakasz minősége változó volt. 12 km megtétele után elértük a Kettős-Körös hídját. Dobozra érkezve felkerestük és megnéztük a Wenckheim család Szent kereszt kápolnáját és a mellette álló kriptát.
Dobozt követően Szanazug felé vettük az irányt. Nagyon hangulatos kis üdülőhely, ahol camping, vendégház, motel és tábor is van. Szanazugot elhagyva a Kettős-Körös immár Fehér- és Fekete-Körösként folytatja útját.
Szanazug a Fehér-Körös és a Fekete-Körös összefolyásánál fekszik. Kedvelt kiránduló- és fürdőhely: mindkét parton szabad strandon lehet fürdeni, ahol a víz tiszta és sekély. A fürdőzés mellett vízibiciklizni, kajakozni, kenuzni, csónakázni, sétahajózni is lehet, vagy komppal közlekedni a két part között.
A Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozó Szanazug Doboz igazgatási területén fekszik. A Szanna nevű falu a Fekete- és Fehér-Körös mai összefolyása környékén lehetett abban az időben, amikor a folyók még Békés alatt egyesültek. A Körösök szabályzásában jeleskedő Bodoky Károly gyulai vízmérnök tervei szerint az 1855-57 között Gyula-Szanazug-Békés nyomvonalon ásott körülbelül 20 km hosszú meder az érintett településeken nagymértékben csökkentette az árvíz veszélyét. A lefűződött holtágak nagy kiterjedésű vidéke igen változatos üdülőtájjá alakult, a horgászatot és a vízitúrákat kedvelők paradicsoma lett. Forrás: www.visitgyula.com
A Körös a Tisza egyik legjelentékenyebb baloldali mellékfolyója, mely három folyó, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös egyesüléséből ered.
1. A Sebes-Körös Kolozs vármegye Ny-i részében, a Bihar-hegységben 3 patak, a Körös, Sebes és Dragan egyesüléséből ered. Hossza 288 km, forrása és torkolata közti egyenes távolság 121 km 2. A Fekete-Körös Bihar vármegye DK-i határán, Rézbánya közelében, természeti szépségekben gazdag vidéken (Biharkapu vagy Portale) ered; több forráspatak egyesülése után. Hossza 258 km 3. A Fehér-Körös Hunyad vármegye É-i határán, a Gyala-Stilben hegytől D-re Bulzesd község mellett ered; A három Körös közül ez a leghosszabb; egész hossza 303 km, forrása és torkolata közti távolsága 137 km
Forrás: www.kislekxikon.hu
Szanazug után a Fekete-Körös védvonalán, a gáton folytattunk utunkat. A gáti úton történő kerékpározást hamarosan meg is szakítottuk, mert olyan csodálatos vidék tárult a szemünk elé, hogy ezt azonnal meg kellett örökíteni. Csend, nyugalom, béke, tükörsima víz, szinte érintetlen táj látványa volt ez. A keskeny folyó végig ott haladt mellettünk. A Fekete-Körös nyugodtan, szelíden folydogált. Partján az ártéri erdő vízbe nyúló, szinte fürdőző bokrai, fák, növények kísérték utunkat.
A 24. km-nél elértük Gyula városerdőt, mely Gyulától már csak 5 km-re van. Átkeltünk a hídon a folyó másik partjára és az ott vezető gáton kerékpároztunk tovább. A gát védelmében nyaralók sorakoznak, a folyóparton pedig egy hangulatos, árnyas fákkal körülölelt szabadstrand hívogatta a fürdőzés szerelmeseit a kánikulai melegben. Miközben Dénesmajor felé haladtunk munkagépekkel találtuk szembe magunkat, amely egyértelművé tette, hogy a gáton dolgoznak. 5-6 kilométert a védvonallal párhuzamosan haladó földúton tettünk meg mire visszatérhettünk a gátra. A táj ezen a szakaszon is lenyűgöző. A túlsó oldalon feltűnnek Sarkad távoli házai, jobbról pedig zegzugos erdő kísérte utunkat. A 37. km-től a 40. km-ig a Románia-Magyarország határvonalon haladtunk a gáton. A 40. km után a gátőrháznál elhagytuk a töltést. Egy rövidke útszakasz következett Gyulavári határáig, melyet nem nagyon szeret a kerékpáros. Az a köves-murvás, amin nem lehet jól haladni és kirázza a lelket is az emberből. Semmi nem tart örökké, szerencsére hamar véget is ért ez a 2 km-es rossz út.
Gyulavárin végig száguldoztunk, áthaladtunk a Fehér-Körös feletti hídon és máris Gyulán találtuk magunkat, annyira össze van épülve a két település. A turistáktól, üdülő vendégektől, esküvői sokadalmaktól nyüzsgő belváros és csónakázó tó gyönyörű. A gyulai belváros sem marad le mögötte, szép szökőkutak, parkok, terek, padok sokasága a kerékpárutak által övezett terület. Átkeltünk az élővíz csatorna felett és a csabai útra kanyarodva, a kerékpárúton haladva hagytuk magunk mögött ezt a csodaszép történelmi várost. Itt már 60 km-t mutatott a kerékpáróra és még maradt látnivaló. A 44-es főút mellett haladó, jó minőségű, széles kerékpárúton haladva elértük az út alatt áthaladó kerékpáros-gyalogos átjárót, melyen keresztül elértük Póstelek települést. Itt található a sok közül egy, a pósteleki Weinckheim kastély. Aki szereti a kastélyokat annak érdemes erre a vidékre ellátogatni.
Weincheim kastély összesen 15 van, a pósteleki, a pusztaszőlősi, a csorvási Károlyi majori és a Rudolf majori, a szabadkígyósi, a gyulavári, a gyulai, a gerlai, a dobozi, a tarhosi, a mezőberényi, a békési, a vésztő-mágori, a körösladányi és a füzesgyarmati a Körös-Maros Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park közötti területen. A pósteleki kastélynak csak a romjait lehet megtekinteni, mert a kastély nagy részét 1983-ban, egy munkásőrségi gyakorlat keretében felrobbantották. A kastélypark most mini állatkert, póni lovaglásnak, állatsimogatásnak, a kis tó és az a hatalmas árnyas fák pihenésre, családi kirándulások, programok helyszíne. Nagyon jól megközelíthető Békéscsaba és Gyula felől egyaránt, rövid kerekezéssel, autóval.
Forrás: www.wenckheim.hu
Pósteleki nézelődésünk után visszamentünk a 44-es főút melletti kerékpárútra és azon tekertünk végig Békéscsabáig a mintegy 12 km-t. Ez a szakasz nagyon szép, az Élővíz csatorna mellett az erdőben kialakított aszfaltos kerékpárút vezet, hűvös, vadregényes, de a nagyobb forgalommal, mely itt van, nem számoltak, mert igencsak keskenyre készítették el. Békéscsabára beérve az élővíz csatorna mellett haladtunk, majd egy jobb kanyarral az Árpád fürdő előtt tekertünk el és a Bajza utcáról a Gyulai útra rátérve már meg is érkeztünk a kiindulópontunkhoz, a célállomáshoz. A parkolóban már 80 km-t mutatott az óra. A hazafelé vezető utat, az alföldi szép rónaságon, mely időnként a hosszú egyenes szakaszokon, amikor ég a napmelegtől a kopár szik sarja is, délibábos volt, negyed hatkor kezdtük meg.
