Pozsony említése egy kerékpártúra felhívásban megmozgatja a kerékpártúrázás kedvelőinek fantáziáját. Így történt ez ezen a májusi szombaton is. A rajkai vasútállomás parkolójában 20 Dróthuszár pattant nyeregbe, hogy Burgenlandon keresztül egy közel 76 kilométeres kört megtéve ellátogasson az ausztriai Hainburgba és a szlovák fővárosba Pozsonyba, miközben az EuroVelo 6 kerékpárút egy szakászát is bejárják.
Az indulás után néhány száz métert követően a város határában egy tábla mutat balra Deutsch Jarhndorfba. A vasúti átjárón keresztül, mezőgazdasági utakon a három ország találkozásánál létrehozott szoborparkhoz igyekeztünk. Ez egy 500 méteres kitérőt jelentett a Deutsch Jarhndorfba (Németjárfalu) vezető útról. Nonfiguratív kőszobrok és pihenőhely várja e kies vidéken az erre tévedő vándort. Sok látnivaló nincs, csupán érdekes, hogy a Magyarországon található hét hármashatár egyikénél áll a kerékpáros.
1.Rajka - Németjárfalu (Ausztria) - Pozsony (Szlovákia), koordináták: é. sz. 48° 0' 24,09", k. h. 17° 9' 38,70"
2.Záhony - Kistárkány (Szlovákia) - Tiszasalamon (Ukrajna), koordináták: é. sz. 48° 24' 18,56", k. h. 22° 8' 25,91"
3.Garbolc - Nagypalád (Ukrajna) - Szárazberektelep (Románia), koordináták: é. sz. 47° 57' 16,35", k. h. 22° 53' 52,77"
4.Kübekháza - Óbéba (Románia) - Rábé (Szerbia), koordináták: é. sz. 46° 7' 34,12", k. h. 20° 15' 49,59"
5.Hercegszántó - Küllőd (Szerbia) - Kiskőszeg (Horvátország), koordináták: é. sz. 45° 55' 14,61", k. h. 18° 53' 26,55"
6.Muraszemenye - Dékánfalva (Horvátország) - Pince (Szlovénia), koordináták: é. sz. 46° 28' 6,37", k. h. 16° 36' 36,25"
7.Felsőszölnök - Magasfok (Szlovénia) - Rábaszentmárton (Ausztria), koordináták: é. sz. 46° 52' 9,22", k. h. 16° 6' 49,25"
forrás: Wikipédia
Rövid pihenő és fényképezés után visszatérve a fő csapásirányra máris az osztrák-magyar határon találtuk magunkat. A földutat felváltotta az aszfalt burkolat, a falutól pedig kerékpárúton tehettük meg a Pamaba (Körtvélyes) vezető közel 8 kilométeres szakaszt. Sík úton enyhe szélben haladtunk. Mielőtt még elértük volna Pama első házait jobbra kanyarodtunk és a következő első lehetőségnél balra fordultunk, majd a vasúti sínpárt elérve jobbra tartva vele párhuzamosan haladtunk. A távolban látszottak a Pozsonyt körbeölelő hegyek és a magasabb épületek, miközben több szélerőmű mellett kerékpároztunk el. Az út melyen haladtunk Kitseebe (Köpcsény) vezetett. A 20. kilométer után elfogyott alólunk az út és egy raktárszerű épületetnél találtuk magunkat. Az épületet a sínek melletti kitaposott ösvényen kikerülve Kittsee vasútállomás peronjához értünk. A faluban két nevezetesség található: a csokoládégyár és a kastély.
Id. Franz Hauswirth 1949-ben a bécsi Gablenz utcában nyitotta meg cukrászdáját, a mai Hauswirth vállalat elődjét. A klasszikus cukrásztermékek mellett rövidesen csokoládéfigurák gyártásába is kezdett, melyeket más cukrászdáknak is szállított. A csokinyulakat és mikulásokat hamarosan az ebben az időben megjelenő szupermarketekben is lehetett kapni. A csokoládégyártás egyre nagyobb teret nyert, míg a hagyományos értelemben vett cukrászat folyamatosan veszített jelentőségéből, végül teljesen meg is szűnt. A 60-as évek elején id. Franz Hauswirth szülőfalujába, a burgenlandi Kittsee-be helyezte át a termelést. Idővel a Hauswirth vállalat Ausztria legnagyobb szezonális csokitermék előállítója lett. A gyárban üzemlátogatást is lehet tenni és bolt is található ott.
Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gieca), Burgenland tartományban található.Területének egy részét a II. világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták. Régi kastélya 12. századi vízivár volt, 1344-től említik, 1529-ben a török pusztította el. Helyére 1552-ben új udvarházat emeltek. Az Eszterházy - Batthyány barokk kastély közvetlenül az osztrák-szlovák határon, mindössze nyolc kilométerre Pozsonytól, Kittsee településen épült. Az úgynevezett Új Kittsee a 17. század elején, mint egy tanya kerül először említésre, amelyhez 1668-ban erdélyi Johann Listy lépcsőházat és a hagyma kupolát épített. Az épület barokk átépítése Esterházy Antal herceg nevéhez fűződik 1730-1740 között egy bécsi építész tervei alapján. Későbbi tulajdonosa Batthyány Strattmann hercegi család lett. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe (Kittsee) köl69-ben az önkormányzat felvásárlását követően az épületet alaposan felújították, és megnyitották a korábban befalazott árkádos főbejáratot az udvaron. 1973-2008 között a tözött.
A kastélyt Dr. Batthyány-Strattmann László herceg apjától örökölte 1890-ben, a 20. század elején historizmus stílusban külső és belső építészeti változásokat végeztetett a kastélyon. 19Kittsee Néprajzi Múzeum egy átfogó állandó gyűjteményben a Kelet-és Délkelet-Európában népi művészeti értékeket mutatott be. Több mint 30 éve, a kastély a helyszíne a Pannon Fórum Kittsee-nek. A templom és a kastély egyik fontos kulturális központja Ausztriának.
A park lenyűgöző kovácsoltvas kapunján belépve, panoráma nyílik a kertre, melyet Dr. Batthyány-Strattmann László herceg hozott létre, angol stílusban. A központi részében egy medencével. A lenyűgöző medencéjében, egykor az Achilles impozáns szökőkútja állt, számos egyéb szobrokkal, melyeket eladtak Amerikába 1964-ben
Dr. Batthyány-Strattmann László élettörténete,
1870. október 28-án, Magyarországon, Dunakilitiben született, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként.
1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe (Kittsee) költözött.
1902-ben Köpcsényben saját vagyonából, 25 ágyas magán kórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott. Később sebész, 1906-ban pedig szemész orvosi képesítést szerzett. Kiváló orvosi szaktudásának és kedves, közvetlen magatartásának a híre mindenfelé elterjedt. Olyan sok beteg keresett nála gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön ún. "kórházvonatot" állított be számukra. A szorgalmas szemész szegények orvosa becenevet kapta, mert a rászoruló betegeket térítésmentesen gyógyította.
A trianoni békeszerződés után Köpcsény (Kittsee) Ausztriához került. Miután 1915-ben meghalt nagybátyja, Batthyány-Strattmann Ödön, László örökölte a vagyonát és körmendi kastélyát, így Körmendre költözött. Itt az ajándékba kapott kastély egyik szárnyában ismét egy kórházat rendezett be elsősorban szembetegek számára.
Dr. Batthyány - Strattmann László 14 hónapig tartó súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után 1931. január 22-én, Bécsben halt meg. Holttestét Körmendre szállították, ahol a kastély kápolnájában ravatalozták fel. Gyógyult betegei és szegényei három napon át végeláthatatlan sorokban vonultak el koporsója előtt, és hangosan zokogva megvallották: a herceg úr szent volt. Holttestét Németújváron (ma Güssing) a családi sírboltban helyezték nyugalomra.
Az Eszterházy - Batthyány barokk kastély jobban vonzotta a résztvevőket és a túra programjába sem fért volna bele egy elhúzódó gyárlátogatás. A kastély múzeum időközben megszűnt, a termeket csak rendezvényekre használják. A parkja azonban nyitva áll a látogatók előtt. Ezt kihasználva egy koradéli pihenőt tartottunk. Készítettünk néhány fényképet majd némi frissítőt vettünk magunkhoz az előttünk álló emelkedők előtt.
A következő szakasz már emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított volt. Cserébe gyönyörködhettünk a sárguló, mezőben, a hihetetlenül kék égben és a természet közelségében. Kittseeből a B26-os kerékpárúton folytattuk a túrát Bergen keresztül Edelstalig (Nemesvölgy). Edelstal határától az aszfaltburkolatot felváltotta az apró kavicsos útfelület. Ezen a 6 kilométeres szakaszon is jól lehetet tekerni mindenféle kerékpárral. Hundsheim településen ismét aszfalton gördültek a kerekek majd a falu másik végén visszatértünk a kavicsos útra. Ezen gurulva bukkantunk ki Bad-Deutsch Altenburg határában. A falut átszelve, 3 kilométer megtétele után a Hainburgi híd lábánál álltunk és a továbbiakban már az EuroVeló 6 kerékpárúton folytattuk az utunkat. Magunk mögött hagyva az emelkedőket elég volt a kerékpárutat jelző táblákat követni, hogy Wolfstal érintésével eljussunk Pozsonyig. Néhány látnivalót melyek mellett elhaladtunk most is ki kellett hagyni a programból. Egyszerűen nem fér bele egy napba ennyi látnivaló. Muszáj szelektálni. Visszagondolva, még két alkalomra való látványosság van ezen a környéken amit kerékpárral érdemes bejárni.
Ahogy közeledtünk a szlovák főváros felé egyre több lett a kerékpáros mindkét irányban. A várost körbeölelő gátkoronán vezet a kerékpárút egészen a Novy-most hídig. A híd bal alsó oldalán vezető kerékpáros és gyalogos úton átkelve a belvárosba ér a látogató. Itt két órás szabadprogram volt a kirándulásba beiktatva. Egy rövid villanásszerű városnézésre elég idő. Az előző évben, aki már volt velünk itt, az most újabb látnivalókkal ismerkedhetett. Néhányan a Duna felé magasodó várba kerékpároztak, hogy a magasból vegyék szemügyre Pozsonyt, mások pedig a belváros gyönyörűen felújított épületeivel, utcáival ismerkedtek. Megint mások pedig a kulináris élvezetnek hódoltak, knédlit, sztrapacskát vagy éppen fagylaltot fogyasztottak. Hamar eltelt a két óra és már csak 24 kilométer volt hátra a mai kerékpározásból. Visszatértünk a Duna túlsó partjára, hogy a gáton folytassuk utunkat Rajka felé. Hatalmas tömegben kerékpároztunk. A jó idő, Pozsony közelsége és a nagyszerű lehetőségek tömegesen vonzották a görkorcsolyázókat, sétálókat, kerékpározókat és a futókat a szabadba. Igyekeznek elkülöníteni a kerékpárosokat a többi sportolótól ahol lehet, így a bringásokat a gát mellett vezető útra terelik, míg a gátkoronán a többiek közlekednek. Persze itt is vannak renitensek. A lent kerékpározók azért jobban járnak, mert az itt mindig lengedező néha kifejezetten erős szellő ellen némi védelmet nyújt a gát. Persze mint tudjuk, a szél a kerékpárosnak mindig szembe fúj, úgyhogy érdemes betartani a szabályokat. A Dunacsúni erőművezető elágazásnál a Rajkába vezető útjelző tábla jelzését felülbírálva nem a gátra kanyarodtunk, hanem maradtunk az úton. Így rövidesen Dunacsún szélén találtuk magunkat. Innen egy balkanyarral már néhány száz méter megtétele után visszatértünk Magyarországra. Feltűntek Rajka első házai és csak a kerékpárutat jelző táblát kellett követni, hogy kiérjünk a Bem apó útra és azon a vasútállomás parkolójába. Két év alatt kétszer jártunk Rajka Pozsony és Burgenland északi csücskének háromszögében. Még most sem sikerült minden érdekes helyet felkeresnünk. Maradt kerékpártúrázni való hely ezen a környéken. Terveink szerint jövőre ismét ellátogatunk erre a vidékre.
