I. Bevezetés

II. A magyar művelődéstörténet elmúlt 50 éve

III. A Magyar Művelődési Intézet alapítása

IV. A Magyar Művelődési Intézet székhelye

V. A Magyar Művelődési Intézet szervezeti struktúrája

VI. A Magyar Művelődési Intézet működése

VII. A feladatok jellege, fajtája

VIII. Összefoglaló

Magam is elgondolkodtam azon, ha első királyunk nem alapít államot, s trónra kerülését követően nem ilyen tudatos politikával kezd neki az államszervezésnek, ha az ország Európába való betagozódását valami megakadályozza, vajon most melyik ország kisebbsége lennénk?

Naponta olvashatunk az újságban, kaphatunk hírt a televízióból arról, hol és hogyan ünnepelték meg az ezredévet, milyen kulturális rendezvényt szerveztek az ezredforduló tiszteletére. Ezzel nem teszünk mást, mint visszanyúlunk a gyökereinkhez, ápoljuk a magyarságunkat, a hagyományainkat, tisztelgünk őseink előtt, őrizzük a szokásainkat, a képzőművészetünket, a népművészetünket és emlékezünk. Ami igazán megkülönböztet bennünket más népektől az a nyelvünk, a hagyományaink, a kultúránk.

S mivel a kultúra közkincs, szellemi és tárgyi emlékeink őrzése, a népszokások felelevenítése, részvételünk a kulturális rendezvényeken mind a művelődésünket, mind az ismeretszerzésünket szolgálja. A magyar nemzeti kultúra a magyar nemzethez való tartozást, a történelmi tradíciók, a nyelv és a kultúra ismeretét és annak tudatosan vállalt közösségét jelenti.

Hol is tartunk a harmadik évezred küszöbén? Hogyan is őrizzük féltett kincsünket, amit magyar kultúrának nevezünk?

Bár magam hivatásszerűen nem a művelődéssel, a kultúrával kapcsolatos feladatokat végzem a mindennapokban, mégis, vagy talán épp ezért, foglalkoztat a gondolat: Mit hagyunk örökül utódainkra, hogyan tudjuk ápolni őseink kultúráját, az ünnepek szokásait, annak tiszteletét, milyen módon tudjuk megőrizni - a szűkös keretek ellenére is - a következő generációk számára a történelmünk régi és mai, gyakran sorsfordító pillanatainak emlékeit?

Szeretném ráirányítani a figyelmet egy olyan intézetre, amely nemcsak a mának, hanem a múltból a jövőnek dolgozik, s ezt a munkát az ott dolgozó munkatársak - gyakran nehézségekkel, forráshiánnyal küszködve - élethivatás-szerűen végezik.

 II.A magyar művelődéstörténet elmúlt 50 éve

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendeletével ⁶ 1992. január l. napjával intézetet alapított, Magyar Művelődési Intézet névvel.

• a kulturális értékek társadalmi hatásának vizsgálatát, elemzését,
• a közművelődési szakemberek képzését, továbbképzését,
• a felnőttoktatás, az iskolán kívüli képzési folyamatok, népfőiskolák oktatási módszertani ellátását,
• a népművészet és a népi iparművészet területén létrejövő alkotások hitelességének, szakszerűségének biztosítását,
• a dokumentumok gyűjtését, szakmai kiadványok megjelentetését,
• a nép iparművészeti gyűjtemény gondozását,
• valamint a népi iparművészeti termékek minősítését.

A kulturális javak védelméről szóló törvény ⁷1997-ben pontosítja a fontosabb közművelődési alapfeladatokat, megerősíti a Magyar Művelődési Intézet ebben a szerkezetben elfoglalt helyét. Feladatként jelöli meg a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében a szakmai tanácsadást és szolgáltatást, továbbá a szakmai képzést és a továbbképzést

A patinás épület múltjáról, történetéről egy rövid ismertetőre bukkantam az interneten Hajós György összeállításában. (Eredete Dercsényi Balázs, Árkay Aladár; Vasárnapi Újság 1900., 2. és 5. szám) ⁹

A budai polgárok azonban megfelelő teremmel nem rendelkeztek. Hiába volt híres dalárdájuk és más kulturális szervezetük, rendezvényeiket csak a már megkopott Fácán vendéglő nagytermében tarthatták meg. A XIX. század végén mind nagyobb nyilvánossággal és súllyal követelték a budaiak, hogy a budai városrésznek is épüljön megfelelő méretű és megjelenésű palota.

1896-ban nyilvános tervpályázatot írtak ki. A pályázókat nehéz feladat elé állították, mivel a legkülönbözőbb rendeltetésű helyiségeket kellett egy tömbön belül elhelyezni, így a dísztermet, a könyvtárat, az egyesületi szobákat, a vendéglátóhelyeket. A pályázatot a fiatal Árkay Aladár és apósának Kallina Mórnak a közös terve nyerte, majd megkapta a megvalósításra a megbízást.

A főhomlokzatot kis kiülésű faloszlopok, pillérek, könyöklők díszítették, összhatásukban nyugodtabbak, mint a korabeli, hasonló megjelenésű középületeken. Karszti márványoszlopokkal díszített előcsarnokát, kényelmes lépcsőházát lámpák százai világították meg, a belső halvány zöld falfestése megnyugtató volt.

A földszinten kávéház, vendéglő és a lépcsőház két oldalán ruhatárak voltak. Az első emelet központja a 350 m²-es díszterem volt. A falfelületeit óriási tükrök, valamint Pauli Erik az “Est” és a “Reggel” című falfestményei, mint faldíszek ékítették. Ezeket a mennyezetről 270 izzó és 3 óriási ívlámpa világította meg. A díszteremhez két oldalról egy-egy kisterem csatlakozott. Az Iskola utcai oldalon volt a 400 személyt befogadó étterem. Ennek folytatásában helyezkedett el a budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme.

Az építtetők a budai városrészhez méltó épületet kívántak létrehozni, ezért áldozatot is hoztak érte.

Este nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, amelyen miniszterek is megjelentek. A bál fővédnöke Klotild főhercegasszony volt.

Az épület rendeltetése is megváltozott, irodákat, munkaszobákat alakítottak ki, csak a nagyterem jellege maradt meg, melyet az Magyar Állami Népi Együttes használ.

Közvetett jogutódja az 1957-től 1986-ig működő Népművelési Intézetnek, az 1951-től 1957-ig működő Népművészeti Intézetnek, az 1946-tól 1951-ig működő Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetségének.

Az Intézet felügyeleti szerve alapításkor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998-ban e minisztériumból kivált a művelődési terület, mely jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozik.

Az intézeti munkában ötféle munkatevékenység különböztethető meg.

• a referencia jellegű, mely széleskörű együttműködés keretében végzett, feltáró, áttekintő és elemző munka. Ennek során az Intézet figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kulturális folyamatokat, áttekinti a hazai, nem kifejezetten közművelődési szervezetek által folytatott, de kulturális hatású, mint például a vallási, a mentálhigiénés, a szociális vagy a környezetvédelmi tevékenységet. Szoros együttműködést alakít ki más szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel.
• az információs jellegű, mely adatgyűjtő, rendszerező, közvetítő és közzétételi munka a kulturális tevékenységet végző szakterületek közművelődési fejlődéséről.
• az alkotó jellegű, mely a legmagasabb szinten megvalósított szolgáltatásként, új eredményeket teremtő vagy meglévő eredményeket szintetizáló program; ilyenek például: a tanfolyamok szervezése, a kiadványok készítése, a szakmai lapok, a közlemények, kiadványok, a cikkek megjelentetése, a konferenciák, a kiállítások rendezése, a tudományos rendezvények szervezése.
• az integratív jellegű, a szakmai szervezőmunka, mely a tevékenység mibenléte szerint specializálódott, tehát átfogja és kiszolgálja a szakágakat, például: az információ-szervezés, a könyvtári ellátás, a jogi tanácsadás, az ügyintézés biztosítása, a rendezvények propagandájának biztosítása.
• a hatósági jellegű, mely jogi felhatalmazás alapján végzett szolgáltató tevékenység, a népi iparművészeti alkotások, a népművészeti termékek minősítése, zsűrizése, a népi iparművészek részére igazolás kiállítása.

Az Intézet fő szervezeti egységei: ¹⁰

Feladata az Intézet működésére vonatkozó elvi döntések meghozatala, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai felügyelete, az intézet működési rendjének kialakítása, továbbá a költségvetési keretek elosztása.

Felelős a felnőttoktatás és az iskolán kívüli képzési folyamatok, valamint a népfőiskolák oktatási, szakmódszertani ellátásáért. Az osztály irányításával működik a Balatonalmádi Továbbképző Ház.

Referencia jelleggel tekinti át az amatőr művészeti és a felnőttoktatási és a szakkörvezetői képzések és továbbképzések felnőttoktatáson belüli és tanfolyami rendszerét, e terület jogi szabályozottságát, a szakmai követelmény és vizsgarendszer működését, ennek fejlesztési lehetőségeit, továbbá figyelemmel kíséri mindazokat a képzési területeket, melyeken a közművelődési, amatőr művészeti és népművészeti szakismeretek elsajátítása folyik.

Információkat gyűjt az egyes települések, társaságok, konkrét közösségek, valamint civil szervezetek legfontosabb közösségfejlesztési irányairól. Segíti a konkrét közösségfejlesztési folyamatok kialakulását, tanulmányokat jelentet meg egy-egy térség valós problémájának megoldására.

Gyűjti és rendszerezi (elektronikusan is) a közművelődés területén kiadott, valamint a közművelődést érintő kultúra-elméleti, szociológiai, pedagógiai, kiadványokat, a könyveket, a folyóiratokat, a periodikákat. Kezeli az Intézet dokumentációs anyagait, így a film-, a video-, a hang-, a kiadvány- és kézirattárat.

A legfrissebb feladata a Millennium tiszteletére megjelent valamennyi kiadvány, dokumentum gyűjtése és rendszerezése.

Feladata, a nevéből adódóan, az Intézet és a közművelődés jelentős eseményeinek rögzítése. Alkotó jelleggel az intézeti munkatársak megrendelése alapján a rögzített felvételekből filmet készít.

Fő feladata a népi iparművészeti gyűjtemény gondozása, az Intézet kezelésébe 1992-ben került Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményének gondozása. E feladatkörbe a gyűjtemény állagának megóvása, a frissítése és a leltári nyilvántartása tartozik.

A bírálati szabályzatban meghatározott díj ellenében a népi iparművészeti alkotások és népművészeti termékek minősítését, zsűrizését végzik, egy erre a célra létrehozott bíráló bizottság által. Nyilvántartást vezet a népi iparművészekről.

Az alkotók kérésére igazolást állít ki a hagyományos magyar népművészeti textiltermékeknek, az Európai Unió tagországaiba történő kedvezményes kiszállításához.

A népi iparművészet egy-egy ágának fejlesztése, gondozása érdekében rendszeresen pályázatokat ír ki, s az elfogadott pályázati anyagokból kiállítást rendez, itthon és külföldön. Tanulmányokat és tájékoztató kiadványokat jelentet meg.

A Főosztály keretein belül önálló osztály a Szakmai Ház, mely népművészeti kiadványok, hangzó- és vizuális anyagok megjelentetésére szakosodott műhely.

A népművészet társadalmi és szakmai fejlődésének elősegítése érdekében tanfolyamokat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, vizsgáztatási feladatokat lát el, szakmai követelményrendszert dolgoz ki, tankönyveket, jegyzeteket, hangzó- és vizuális anyagokat jelentet meg.

Oktatási és tudományos intézményekkel, szervezetekkel együttműködve javaslatokat dolgoz ki a népművészet állami és iskolai oktatásának fejlesztésére.

A Főosztály irányításával működik az Intézet Tokaji Alkotóháza. A Főosztály felelős a kortárs amatőr művészeti mozgalom, oktatási, szakmódszertani ellátásáért, ezen belül a színjátszás, a vers- és prózamondás, a bábművészet, a klasszikus és modern zene, a kórusművészet, a társas- és modern tánc, a mozgásművészet, a fotó, a film, a videó és számítógépes grafika, a képző és iparművészet szakterületért.

Alkotó jelleggel a nem hivatásos művészet társadalmi és szakmai fejlődésének elősegítése érdekében tanfolyamokat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, vizsgáztatási feladatokat lát el, szakmai követelményrendszert dolgoz ki, gondozza a szakemberképzés irodalmát, tankönyveket, jegyzeteket, hangzó- és vizuális anyagokat jelentet meg.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának és művelődésének helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló Kormányhatározat¹¹értelmében önálló Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Osztály keretében látja el a hazánkban élő nemzetiségek és az etnikai kisebbségek művelődésének szakmai módszertani és tudományos feladatait.

A másik két terület a főosztályon belül, a határon túli magyarság kulturális hagyományainak ápolását és a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatainak átadását, a nemzetiségi és az etnikai kisebbségi kultúrák sajátos érvényesítését segíti.

Közreműködik az államközi kulturális egyezmények és munkatervek kidolgozásában, ápolja az Intézet nemzetközi kapcsolatait, és biztosítja részvételét a nemzetközi programokon.

A Gazdasági Igazgató-helyettes irányítása alatt működő terület. Ide tartozik a Pénzügyi Osztály, annak keretében a Pénzügyi Csoport, a Számviteli Csoport, a Személyzeti Bér és Munkaügyi Csoport, továbbá az önálló Gondnokság.

Munkájukat az Alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján kell, hogy végezzék. Jelenleg 80 fő munkatárs látja el a feladatokat, melyben a részidős dolgozók is benne vannak. Dolgozói közalkalmazottak, így a Közalkalmazotti törvény szerinti besorolást és járandóságokat kapják valamennyien. Pénzügyi folyamataikat a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolítják.

Sokéves hagyományokra visszatekintő rendezvények, tanfolyamok fennakadás nélkül folytatódnak, amelyek a közművelődés kiemelkedő eseményei. Kiépült és ma már beváltnak tekinthető a szakképzési vizsgáztatási követelmény-rendszer, ami az Intézet állami tevékenységének a bővülését jelentette a szakmai vizsgáztatási jog elnyerésével.

Rendszeres a munkakapcsolat a megyei művelődési központok és a megyei közművelődési szolgáltatást végző szervezetek vezetőivel, valamint a Budai Vigadó épületében helyet kapott szakmai szervezetekkel jó kapcsolatot alakítottak ki.

A kortárs amatőr művészetek terén a rendszerváltás óta eltelt 10 év alatt komoly változások mentek végbe. A népművészeti ágakon kívül nyolc féle művészettel foglakozik az Intézet, így: a bábjátszás, a film-, a videó-, a fotó-, a képzőművészet, a színjátszás, a tánc, a versmondás és a zene. Igen sok országos jelentőségű megmozdulás meghirdetője, időnként pedig támogatója, vagy társ-rendezője az Intézet.

VII. A feladatok jellege, fajtája ¹²

Szakképesítést adó képzések közül kiemelkedik a népi játék és kismesterség oktatása tíz szakmára. Ezek: a szőnyegszövő, a csipkekészítő, a kézi- és gépi hímző, a fazekas, a kosárfonó, a szalma-, csuhé-, gyékény feldolgozó, a szíjjártó nyerges, a bőrtárgy-készítő, a mézeskalács készítő és a faműves.

Az oktatók felkészítésétől a tanfolyam lebonyolításán keresztül, a tanterv, a vizsgakérdések kidolgozása, az oktatási tananyag, a jegyzet elkészítése mind a Népművészeti Főosztály feladata.

Tanúsítványt adó képzések és továbbképzések közül kiemelném az Országos Szövő Továbbképző tanfolyamot, melyet Romániában a magyar kisebbségnek szerveztek, Nagykanizsán pedig vászonszövő tanfolyam volt.

A továbbképzések közül kiemelném a népi iparművészek, a népművészet ifjú mestereinek nyári továbbképzését, ami Velemen, a népdalkör vezetők továbbképzését, amely Szigligeten és Cserefaluban, az autentikus népzenei találkozót, mely hangszerek és szólisták részére ez évben négy alkalommal került megrendezésre Budapesten, valamint a táncmester képzés országos beindítását.

A művészeti közösségek vezetői részére a közművelődési tevékenységet szabályozó törvények, rendeletek megismerése céljából jogszabályismeret oktatását végzik.

Az “Európai felnőttoktatás és képzés perspektívái és főbb trendjei” címmel nemzetközi konferencia-sorozat első két rendezvényére 1998-ban és 1999-ben került sor, Balatonalmádiban. A nemzetközi konferencia-sorozat kezdeményezője a Magyar Művelődési Intézet.

A konferencia-sorozat figyelmet fordít a felnőttoktatás és a közművelődés összehasonlító tanulmányozására, a legújabb irányzatok megismerésére, más országokban jól bevált módszerek, szervezési eljárások, intézménytípusok, modellek tanulmányozására, adaptív átvételére.

Az Intézet ezzel elő kívánja segíteni, hogy hazánk is lépést tartson a szakma, az európai felnőttoktatás és közművelődés legújabb eredményeivel, irányzataival, hogy hozzájáruljon a hazai felnőttoktatás és közművelődés hagyományainkkal összhangban lévő, az Unió felnőttoktatási, közösségi, művelődési modelljéhez, az EU adta lehetőségek, programok jobb kihasználása érdekében. A konferencia résztvevői elméleti és gyakorlati szakemberek.

“Marginális társadalmi csoportok beilleszkedésének elősegítése” című 120 órás konferencia, kifejezetten az alkohol és drog-devianciákról, a munkanélküliség, a rasszizmus, a bűnöző szubkultúrák témakörét tárgyalta.

“Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok” címmel kamaradarabok fesztiválját rendezték meg januárban Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A részvevők közt felvidéki és vajdasági magyar csoport elődadásait is végignézhette a nagyérdemű közönség. A fesztivál anyagi feltételeit minisztériumi támogatásokból, önkormányzati és megyei, valamint pályázati pénzekből sikerült előteremteni. Az Intézet a szakmai támogatást és a díjazást vállalta.

“Európa 2000 Nemzetközi Néptánc Fesztivál” főrendezője Szeged Város Önkormányzata volt, az Intézet szakmai támogatást nyújtott.

Angliai Langollenben 2000 júliusában megrendezett “Nemzetközi zenei verseny”-re a népzenei csoport kiutazásának támogatását, továbbá a repülőjegy költségeit az Intézet biztosította.

A Vizuális és Előadóművészei Főosztály támogatásával bonyolították le áprilisban Nagykanizsán a “Nemzetközi Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny”-t.

A Budapest Búcsú alkalmával júniusban, az előző évi nagy sikerre való tekintettel, ismét kezdeményezték és megrendezték a “Szamba-verseny”-t.

Az Intézet támogatásával Veresegyházán rendezték meg májusban, “Anyám fekete rózsa” címmel, Anyák napja alkalmából a hagyományos és népszerű nemzetközi vers- és prózamondó versenyt.

A kistelepülések fejlődését szolgálja az olyan helyi értékeken alapuló idegenforgalmi, turisztikai, kulturális és művészeti rendezvény, mint a Veszprém megyei Kapolcson és a környező kisfalvakban megrendezésre kerülő “Művészetek Völgye” című rendezvény-sorozat, melynek helyszínéről a televízió is tudósított. Ez a rendezvény nemcsak a hazai kulturális programok között volt kiemelkedő jelentőségű, de idegenforgalmi szempontból is jelentős, hiszen nemzetközi érdeklődést is kiváltott eseményről lévén szó, külföldről is vonzotta a látogatókat.

“Európai Közös Örökségünk” című programsorozat keretében került megrendezésre “Szomszédolás” címmel a “Nemzetközi Gyermektánc Fesztivál”, valamint a “Csángó Fesztivál”, az “Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja”. E programsorozat keretében került sor a “Mesterségek Ünnepe” című rendezvényre is az augusztus 20-i programok keretében.

Társrendezőként szerepelt az Intézet a “Nemzetközi Nyírbátori Utcaszínházi Fesztiválon”. A zenei napok, a kelet-magyarországi pásztortalálkozók, a hangszeres népzenész találkozó, a millenniumi zászló-átadás mellett a fesztivál az utcaművészek híres találkozója.

2000. november 13-án került sor a “Fiatal Kultúraközvetítők Fóruma” című kétnapos konferencia megtartására, melyen a Pécsi Tudományegyetem FEEFI igazgatója, Koltai Dénes úr is előadó volt. Ennek a rendezvénynek a programja a 6. sz. mellékletben szerepel. ¹³

Az Intézet közművelődési lapjának, a “Szín” című közművelődési folyóiratnak a két havonkénti megjelentetése, mely ugyan nem tudja pótolni az egykoron szélesebb közművelődési sajtó egészét, de mint egyetlen rendszeres szakmai periodika, meghatározó fontosságú, információs szerepet tölt be. Kiadási költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával biztosítják.

Archiválási célból az Intézet munkatársai a kiállításokról, a rendezvényekről, a dramatizált előadásokról és más fontos kulturális eseményekről videofilmet készítenek, ezekből a felvételekből - igény szerint - önálló filmeket is készítenek. Ezt a feladatot folyamatosan végzik.

“Cigány szemmel” című könyvkiállítást rendeztek a magyarországi cigány mesterségekről. Vándorkiállításként az országban több helyen is bemutatták.

Balatonalmádiban konferencia megtartására került sor, melyen a “Tehetség-gondozás, a művészeti oktatás, a továbbképzés, a nemzetközi művésztelepek”-kel kapcsolatos együttgondolkodásra került sor.

“A szórványban élő magyarság problémái” címmel Budapesten - a határon túli szakemberek bevonásával - tanácskozásra került sor, a speciális helyzetből adódó kérdések tisztázásaként.

A közművelődési tevékenység sokszínűségéből és sajátosságából adódóan is számos ponton kapcsolódik mind az állami, mind a non-profit, mind pedig a for-profit szektorban folyó közművelődéshez. Alkalmanként, mint kiegészítő tevékenység, de többségükben, mint alaptevékenység jelenik meg a napi gyakorlatban.

Az Intézet két évvel ezelőtt – ezt az egyedi helyzetet felismerve – kezdeményezte a “Felnőttnevelési Fórum” létrehozását. A negyedévenként megszervezett találkozások alkalmával olyan témákat tudnak felvetni és megvitatni, amelyek mindenki számára fontosak, pl.: a funkcionális analfabetizmus, a felnőttképzési törvény és annak hiánya, OKJ módosítás stb.

A közös kutatás célja, hogy feltérképezzék az aktív, az önmagáért és a helyi társadalomért felelősséget vállaló polgárok tanulási és képzési indítékait és annak megvalósulási kereteit. A nemzetközi kutatás a Socrates-program támogatásával valósul meg.

“Kulturális tevékenységet végző gyermek-intézmények Magyarországon és Európában” címmel konferencia sorozatot szerveztek. A konferenciák megrendezésére negyedévenként került sor.

Kiemelném a Határon Túli Magyarok Osztálya által szervezett tanácskozásokat, így a “Közművelődés szakmai képzésének, beindításának lehetősége a határon túl” című, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium szakemberei részvételével, az Intézet és a Budapesti Művelődési Központ közös szervezésében bonyolított rendezvényt.

“Roma jövő a harmadik évezred küszöbén” címmel a Roma Polgárjogi Alapítvány konferenciát rendezett a Magyar Művelődési Intézet közreműködésével. A Népszabadságban megjelent cikket a 3. számú mellékletként a dolgozatomhoz csatolom.

A Népi Iparművészeti Titkárság a népi iparművészeti alkotások és az azokat létrehozó alkotók minősítését, az elfogadott munkák kategóriákba sorolását, a minősítést tanúsító igazolás kiadását végzi. Az alkotók részére a “népi iparművész” címet ítéli oda.

“Élő népművészet” címmel országos népművészeti pályázat kiírására került sor, helyszíne Budapest, a Néprajzi Múzeum.

“Mit tudunk magunkról” címmel a Magyar Művelődési Társaság és a Magyar Művelődési Intézet millenniumi pályázatot hirdetetett meg a közösségi értékeink tudatosítása és tapasztalatainak összegyűjtése tárgykörben. A pályázati kiírást a 4. számú mellékletként csatolom.

“Népművészet Ifjú mestere” címmel pályázatot hirdettek, melyet kiállítás, a Gébárt tónál tábor és az augusztus 20-i bemutató egészített ki.

“Nemzeti Diák Film- és Video Szemle” megtartására került sor, melyre a határon túli magyar diákok is elküldhették alkotásaikat. A Nemzeti Kulturális Alapprogram miniszteri kerete biztosította a szemle anyagi fedezetét, pályázati úton 2 millió Ft elnyerésére volt lehetőség.

“Újjáéledő régi közösségi művelődési formák” című kutatás, amely a falvakban és kisvárosokban tradicionálisan fontos szerepet betöltő tűzoltó-egyesületekre, olvasókörökre, gazda- és iparos-körökre terjed ki.

“Kulturális szokások és magatartásformák változása” címmel ez évben Nagykovácsi és Besenyőtelek településein végeztek előkutatást.

A fejlesztőmunkák közül kiemelném a Szatmári-táji magyar-román településeket érintő térségi fejlesztőmunkát, valamint a Bodrogközben a magyar-szlovák határ mentén, a határon túli magyarokért végzett munkák.

A kistérségi fejlesztőmunka keretében Kunszentmiklóson és öt közeli településen: Kunpeszéren, Kunadacson, Tasson, Szalkszentmártonban és Kunbábonyban a fejlesztő, segítő munka keretében került sor civil szervezetek alapítására, munkanélküliek szakképzésének szervezésére, ifjúsági közösségi kávézó létrehozására, a közösségi munkások felkészítésére, ifjúsági referensi feladatkör kiépítésére. Jelentős segítséget adtak ehhez a helyi önkormányzatok.

“Szomszédsági munkák” címmel több éve végeznek fejlesztőmunkát Kőbányán. Először egy feltáró, majd egy aktivizáló folyamat indult be. Ezt követték a képzések, a civil szervezetek és játszótéri bizottságok megalakítása.

Ifjúsági körben végzett fejlesztőmunka alapja a “Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok megteremtése”. E program keretében a Magyar Kultúra Alapítvány II. konferenciáját rendezte ez év februárjában a budavári épületben “Település és Ifjúsága” címmel.

Millenniumi adatbázis létrehozása a Szakkönyvtár és Információs Központ kutató-fejlesztő munkája 2000-ben. Egyrészről a millennium alkalmából kiadott könyvek, másrészt a rendezvények, az ünnepségek lebonyolítása tárgyában kiadott sajtóforrások adatbázisának elkészítése, folyamatos feltöltése a feladat.

A Magyar Művelődési Intézet saját honlappal áll a nyilvánosság rendelkezésére az Interneten. Ezen megtalálhatók az aktuális képzések, a pályázatok és programajánlatok legújabb információi, hírek és új kezdeményezések, intézeti hírek, ünnepségek, fórumok, díjátadások valamint levéltár és az e-mail elérési lehetőség. ¹⁴

A korunk pestiseként is emlegetett globalizálódás talán még jobban kiemeli azt az igényt, hogy a technikai fejlődésben ugyan nem maradhatunk le, nem szaladhat el mellettünk a fejlődés gyorsvonata - mi is helyet kell, hogy kapjunk rajta -, de kultúránk megőrzése, a hagyományaink, az ünnepeink, a tárgyi emlékeink ápolása és szeretete, gyógyírként hat. Ez segít bennünket abban, hogy azok maradjunk akik vagyunk, s csak abban legyünk egyformák másokkal, amiben a fejlődésünk megkívánja azt.

Történelmünk viharai nem múltak el nyomtalanul, minden kornak meg voltak a szépségei, a jellemző tárgyai. Múltunk ismerete nélkül nincs jelenünk és nem lehet jövőnk, hiszen a jövőnk a múltban gyökerezik.

A Magyar Művelődési Intézetben sem állt meg az idő, mert a kor szelleméhez igazodva szervezi képzéseit, ad teret az amatőr művészek kiállításainak, jelentet meg kiadványokat, s mindig az elvárásokhoz igazodva végzi a munkáját.

A munka sokszínűségéből csak kiragadottan tudtam e dolgozat témakörében bemutatni néhányat, az általam érdekesnek és fontosnak ítéltek közül.

A mindennapokban azonban sokkal több, aprólékosabb munka szerepel a feladat-listán, melynek eredménye egy-egy színvonalas rendezvény, egy-egy sikeres kiállítás, amelyen ha részt veszünk bebocsátást nyerhetünk egy más világba, információkat szerezhetünk, művelődhetünk, megismerhetjük a múlt szellemét, vagy egyszerűen csak szórakozhatunk.

Úgy gondolom, hogy sok minden megmagyarázható anyagi nehézségekkel, bár véleményem szerint sok minden nem anyagi kérdés csupán. Visszautalnék most a művelődéstörténeti korszakok 2. pontjában az értékteremtés fejezetben leírtakra; miszerint új értelmiséget teremtettek az Olcsó Könyvtár sorozattal. Ma vajon miért nem tesszük ugyanezt? Nincs finanszírozó, vagy talán az ötlet sem született meg olyanok fejében, akik a tenni tudás közelében vannak?

A közművelődés egyre inkább eltolódik a pihentető, kikapcsoló, szórakoztató tevékenység felé. A közművelődésben és képzésben való részvétel erősen befolyásolt az egyén szubjektív körülményei által.¹⁵ Miután a programokon való részvételnek az ára - gondolok itt például egy színházjegy árára - a jövedelmi viszonyokat tekintve magas, a könyvek ára is évről-évre nő, az Internet pedig sokak számára egyelőre csak álom, egyre nagyobb anyagi kihatásai vannak a kulturált szórakozásnak. ¹⁶

Egy család kiadásai - az átlagot számolva két gyerekkel - útiköltséget és színházjegyet is beleszámítva ezrekben mérhető, ha kikapcsolódni ilyen formában szeretne. A jövedelmi szint természetesen igen erősen befolyásolja az egyének és családok részvételét a kulturális rendezvényeken.

Sokkal több reklám, hirdetés, szórólap, újságcikk stb. bármilyen formájú híradási lehetőség szükségeltetik az emberek mozgósítására, műkedvelő, művészeti, technikai alkotótevékenységük kielégítése céljából.

Erre a célra a legmegfelelőbbek lennének az iskolák, hiszen művelődési vagy szabadidő központ nincsen mindenhol, de iskola – a legkisebb településeket leszámítva – még a legtöbb helyen megtalálható.

Olcsó belépődíjak megfizetése mellett sokan eljuthatnának egy-egy tehetséges gyerek első szárnypróbálgatását megtekinteni. A belépődíjak fedezhetnék a kiosztandó díjra fordítandó összeget, s ha már tétje is lenne, még színvonalasabb is lehetne egy ilyen rendezvény, s az iskola úgyis üresen áll hétvégeken. S talán egy-egy környék-béli sokadalom jobban megismerhetné egymást, ha néhány estét együtt töltenének el.

A Magyar Művelődési Intézet minden évben megfogalmazza amit elérni kíván. 2000. évi Munkatervében ezeket a sorokat olvastam:

Bízom abban, hogy változás következik be ezen a téren is, s a változás iránya csak pozitív lehet. Az Intézet tárgyszerű szakmai ismeretanyagot közvetít, a legjobb szakemberekkel dolgozik és minőségi mércét állit fel.

Hiszem, hogy a kultúra sohasem lehet teljesen piaci jellegű.

Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk…”¹⁸

1. Karácsony Sándor: A magyar béke Budapest Exodus 1947.
2. Földiák András: A Magyar Művelődési Intézet ötven évének öt korszakáról In: Szín című közművelődési folyóirat 1996. 1 / 2 2-7. p.
3. Harsányi István: A Magyar Népi Művelődési Intézet 1946-48.
4. Arcképet Bp. Szí c. közművelődési folyóirat 1996. 8-16. p.
5. Durkó Mátyás: Andragógia A felnőttnevelés és közművelődés új útjai Budapest 1999. Magyar Művelődési Intézet.
6. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1/1992. (I. 20.) számú rendelete
7. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. számú törvény
8. A Magyar Művelődési Intézet 2000. évi munkaterve
9. Dercsényi Balázs, Árkai Aladár Vasárnapi Újság 1900. 2. és 5. szám, http: //central.mtesz.hu/ evford
10. A Magyar Művelődési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata 1997.
11. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának és művelődésének helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló 1012/1992. (III.11.) sz. Kormányhatározat
12. Összeállítás a Magyar Művelődési Intézet által 1999. évben elvégzett feladatokról
13. Művelődés szervező 2000. novemberi száma.
14. A Magyar Művelődési Intézet honlapja: http:// www.mmi.hu
15. Lada László: A kettészakadó magyar társadalom In: Új Pedagógiai Szemle 1995. február 30-33 p.
16. Kerékgyártó István: Szocializáció és felnőttnevelés In: Andragógiai Olvasókönyv Janus Pannonius Tudományegyetem FEEFI Pécs 1996.
17. Koltai Dénes: Néhány megjegyzés a felnőttképzési és közművelődési szakemberképzés jelenlegi állapotáról és a lehetséges jövőképről Andragógiai Olvasókönyv Janus Pannonius Tudományegyetem FEEFI Pécs 1996.
18. Petőfi Sándor: A XIX. század költői

 Mellékletek