A Dunakanyar, a Pilis és Visegrádi hegység közelsége számtalan nagyszerű, különböző nehézségű kerékpártúra lehetőségét nyújtja. A Duna mindkét partján többé kevésbé megépültek a kerékpárutak, a hegyekben pedig a forgalomtól elzárt aszfaltozott utakon tudunk kirándulni, az út fölé hajló fák, az út mellett húzódó völgyek és a gyönyörű panorámát nyújtó tisztások között. Kirándulásunk során érinthetjük, Dobogókő, a Visegrádi fellegvár és Esztergom nevezetességeit, látnivalóit.

Szentendrére a kényelmesebbek, a Batthyány térről Szentendréig közlekedő HÉV- segítségével, a kerékpárt (egy vonaljegy áráért) szállítva juthatnak el. A sportosabbak a kiépített kerékpárúton, a Budai alsó rakpart - Árpád fejedelem útja - Óbuda főtér- Laktanya utca - Bogdáni út - Filatorigát HÉV megálló - Mozaik utca - Leányfalu utca - Reményi Ede utca - Szentendre út - Záhony utca - Sujtás utca - Gázgyár utca - Római üdülőpart - Pünkösdfürdő utca - szentendrei kerékpárút (a 11-es főút bal oldalán) útvonalon érhetik el Szentendrét. A Duna partján is elérhetünk Szentendrére. A Pünkösdfürdő utcánál az utunkat a töltésen folytassuk a Barát patakig. A hídon átkelve, jobbra kanyarodva, majd az első utcánál balra, a Gátőr utcán, a Luppa szigetig menjünk. A Kórház utcának nevezett út(?) továbbra is egyenesen a kavicsbánya tavak mellett visz, először nagyon rossz minőségű aszfaltúton, majd földúton, egészen a volt orosz laktanyáig, ahol csatlakozik a kerékpárúthoz. A táblával jelzett kerékpárút egészen a Duna korzóig tart. Akik HÉV-vel érkeztek a városba, azok a HÉV végállomás aluljáróján át a Bolgár utcán keresztül érhetik el a korzót. A korzón figyelni kell, mert a parkolóhelyet kereső autók, és a sétáló gyalogosok között kell menni a Futó utcáig. Oda bekanyarodva érhetjük el Főteret. Szemben a Rákóczi Ferenc utcán tovább haladunk és pár száz méter után jobbra kanyarodva Pátriárka utcán, a Megyei Művelődési Ház előtt elhaladva balra kanyarodunk a Martinovics utcára. A Dunakanyar körúti közlekedési lámpánál áttoljuk a kerékpárokat a másik oldalra és a járdán kerekezünk egészen a Sztaravodai útig, ami elvezet majd minket a Skanzenig. Nagy figyelemmel és körültekintéssel közlekedjünk ezen a 4 km-es szakaszon mert forgalmas útszakasz!

A II. századtól a Római Birodalom keleti védvonalának, a dunai limesnek egyik fontos állomása volt. Szentendre neve először 1146-ban fordul elő írásos emlékekben. Valószínűleg András (Endre) apostolról a visegrádi kolostor védőszentjéről kapta nevét. A török időkben elnéptelenedő településre, 800 szerb család települt a 17. század végén, akik a törökök elől menekültek. Emléküket ma is őrzi számos templom, emléktábla és utcanév. A főtér közepén a Kereskedő Társaság pravoszláv emlékét, a Kalmárkeresztet, a várost elkerülő pestisjárvány után állították 1763-ban, bádoglemezre festett ikonokkal. Az egy-egy vidékről érkező betelepülők külön városrészt alapítottak. A mai városkép a 18. századra alakult ki. Felismerhetők a régi kereskedőházak jellegzetességei, az utca felőli üzlethelyiség, mögötte az áruraktár, a kereskedő emeleti lakása, és a pincébe vezető lépcsőház. A legszemléletesebben a Fő téren álló háztömb mutatja ezt be, amiben ma a Szentendrei Képtár található. A 20. századra a művészek is felfedezték ezt a festői kis városkát és számtalan neves művész élt és dolgozott itt. A teljesség igénye nélkül, többek között: Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Ferenczy Béni, Kovács Margit, Vujicsics Tihamér. Számtalan kiállítás és múzeum várja a látogatókat. Itt van az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma, ami április 1-től október 31-ig tart nyitva, 9 és 17 óra között, hétfő kivételével. Természetesen egy kerékpártúrán nem lehet minden nevezetességet megnézni a városban, de egy kis kitérőt érdemes tenni. A város számtalan túra kiindulópontja lehet, és minden alkalomra tudunk egy-egy újabb látnivalót beiktatni.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum után a buszfordulónál jobbra kanyarodunk. Az utunk egy darabon a S+ turistajelzéssel közös úton vezet, a Skanzen mellett, és itt még utoljára vehetünk friss vizet az út melletti kútból, majd egy rövid emelkedő következik. Az emelkedő tetejéről a Staravoda forráshoz gurulunk. A helybeli szerbek itt tartották nyári népünnepélyüket. Az ifjúsági tábor után nemsokára egy sorompó zárja el utunkat, megakadályozandó a gépkocsi forgalmat. Ezt megkerülve megkezdjük a kapaszkodást felfelé 7 km-en keresztül, az elején még meredek, majd a továbbiakban szelídülő emelkedőkön. Az első kilométer a legnehezebb szakasz, ne szégyelljünk leszállni a nyeregből és tolni a kerékpárt, ha nem tudunk felhajtani. (Ezt az utat többször bejárva, 10-12 éves gyerekek is meg tudták tenni, ha kellett a kerékpárt tolva.) A fáradtságért kárpótol a csönd, a madarak csicsergése, az út mellett húzódó völgyek, vízmosások romantikája, a természet szépsége.

A Király völgy és a Málnás érintésével kb. 1-1,5 óra alatt megérkezünk a csúcsra a Pap réti erdész és vadászházhoz. Innen már könnyű az élet, gurulunk lefelé. A fékek veszik át a főszerepet és az út végén ismét sorompó állja el az utunkat. Nagyon vigyázzunk a kanyarokban, mert a fák lombkoronája alatt nedves lehet az út, faág kerülhet az útra, az út hibák pedig a nagy sebességnél jelentenek veszélyforrást. Első a biztonság, csak olyan sebességgel haladjunk, amiből biztonsággal meg tudunk állni.

Ha csöndben és óvatosan megyünk lefelé, szerencsés esetben őzekkel és szarvasokkal is találkozhatunk. Velem is előfordult már, hogy lefelé menet 5-6 alkalommal is keresztezte az utamat egy-egy őzcsapat. Az Apátkúti völgyön keresztül megérkezünk a Magda forráshoz, ahol egy nagy rét és kis fakunyhók, szabadtéri tűzhelyek, állnak a piknikelők rendelkezésére. Egy kis pihenés után, elhaladunk az Ördögmalom vízesés mellett és elérjük a Panoráma autóutat. Jobbra kanyarodva megkezdhetjük a kapaszkodást a fellegvárba. Akik nem akarnak, vagy úgy érzik, hogy nem tudnak felkerekezni a Fellegvárba, azok balra fordulva legurulhatnak a visegrádi komphoz. Az elszántakat - akik elindultak felfelé - három kilométer után kárpótolja a Dunakanyar fenséges panorámája.

A páratlan panoráma, és esetleg a fellegvár megtekintése után tovább folytatva egyenesen az utunkat legurulunk a Duna mellé. Közben érintjük a Nagy Villám kilátót, a nyári bobpályát, a Mogyoró-hegyi Szabadidő Központot, és mielőtt leérnénk a partra az út jobb oldalán a régi Római kori tábort. A 11-es utat elérve balra kanyarodunk és a hajóállomásnál kezdődő kerékpárúton eltekerünk a kompig. Közben kitérőt tehetünk a királyi palotához és a Salamon toronyhoz.

Miközben a komppal átkelünk a túlsó partra, immár sokadszorra rácsodálkozhatunk az elénk táruló látványra. Az átkelés után jobbra fordulva a Duna mellett vezet a táblákkal kijelölt kerékpárút. Elhaladunk a Sólyom szigeti kemping és a sportpálya mellett, majd a málnások között tekerünk Kismaros határáig. A faluban, az első aszfaltozott utcán balra kikanyarodunk a 12-es főútra. Két kilométeren keresztül, Verőce végéig ezen kell kerékpároznunk. Verőcétől már kerékpárúton megyünk égészen Alsó Göd vasútállomásig. Az elején még a főúttal párhuzamosan tekerünk, de Vác határában elkanyarodunk a folyó felé. Keresztül megyünk a főutat elválasztó dombokon és a jobb kéz felé eső Buki sziget mellett, majd a váci börtön oldalában elhaladva elérjük a révet. Ha van kedvünk kitérőt tehetünk a városba, a nevezetességek megtekintésére. Az út mellé, a műemlékeket jelző táblákat raktak ki. Segítségükkel könnyen odatalálunk.

A Dunakanyar legszebb parti sétányán keresztül folytatjuk utunkat Budapest felé, ahol számtalan szobor, játszótér, és zenepavilon kíséri utunkat. Ahogy elhagyjuk a várost egy ligetes részhez érünk, itt van egy tó is - kellemes pihenőhely - majd hatalmas fák alatt kanyarog tovább a kerékpárút. A Dunapart mellett jutunk el Sződliget határáig. Egy patak hídján átkelve, és egy most épülő lakóparkot megkerülve Göd szélső házait érjük el. Egy darabon a kertváros kerékpárbarát, csendes utcácskáiban vezet az utunk, majd ismét felkanyarodunk a gát tetejére. A gát végén Alsógöd kitáblázott utcácskáin kanyargunk, mindaddig, míg egy elsőbbségadás táblánál balra kanyarodunk, és keresztezve a 2-es főutat elérjük a vasútállomást. Innen az óránként közlekedő vonattal juthatunk el Újpestig, Zuglóig, vagy a Nyugati pályaudvarig. Sajnos Alsógöd és Dunakeszi között nem készült el semmilyen kerékpáros út, csak nagyon rossz minőségű földút van, amin eső után nem is igen lehet közlekedni. A főúton pedig nagyon veszélyes biciklizni. A Nagymarostól kezdődő szakasz hallatlan előnye, hogy ha elfáradtunk vagy műszaki hiba adódik, számtalan helyen, a gyakran közlekedő vonatra szállhatunk. Mi is jártunk így, amikor a csapat több tagja defektet kapott és nem volt kedvünk az esőben kerekeket szerelni, így inkább Váctól hazavonatoztunk.

A fenti túra bővelkedik szépségekben, nevezetességekben, látnivalókban. Egy nap alatt szinte lehetetlen minden érdekességet megnézni, ezért azt tanácsolom, hogy többször járjuk végig, hiszen minden alkalomra tud újabb és újabb örömöket és szépségeket nyújtani.

A túra jelentős része hegyes terepen vezet, de így is bejárhatjuk egy nap alatt. Pomáz és Dobogókő között a szintkülönbség 579 méter. Kirándulásunk során érintjük a budakalászi Omszki tavat, Pomázt, Pilisszentkeresztet, Dobogókőt, Pilismarótot, és Esztergomot.

Akik HÉV-vel akarnak kijutni a városból, azoknak Pomázig kell jegyet váltaniuk. Leszállás után a Pomázi úton jobbra kell elindulni Dobogókő irányába. Ha a kerékpározás mellett dönt valaki annak az előző túrában leírt módon kell elkerekeznie a Luppa szigetig. Ott balra kanyarodva a közúton jutunk el az Omszki tónál lévő Luppa szigeti közlekedési csomóponthoz. Egyenesen áthajtva a kereszteződésen tovább megyünk a Budakalász Lenfonó HÉV megállóig, ott jobbra fordulva a Pomázi úton megyünk a Dobogókő irányát mutató táblákat követve.

Pomázt elhagyva a 21. kilométer megtétele után a csobánkai elágazáshoz érünk, és egyenesen haladunk tovább. Az út folyamatosan emelkedni kezd és Kiskovácsi érintésével 8 kilométer után megérkezünk Pilisszentkeresztre. A felfelé vezető úton jól be kell osztani az erőnket, érdemes a meredekebb szakaszokon 6-7 km/h sebességet választani, kis áttétellel, ha kell, pihenőt tartva. Ott jártunkkor egész Budapest ködben úszott, de a Pilisszentkereszt előtti kanyarban a felhők fölé kerültünk és gyönyörű napsütés fogadott bennünket. A faluban javallott egy kis pihenés az előttünk álló megpróbáltatásokhoz.

Mi majd csak az izzadságunkban fogunk fürdeni, mert egyenesen folytatjuk tovább utunkat a csúcsra.

Kakas hegynél jobbról, egy aszfaltozott erdészeti út torkollik az országútba. Amennyiben rákanyarodnánk akkor a Királykúti nyergen, a Sikárosi-réten és a Dömörkapun keresztül Szentendrére jutnánk ki. Még négy kilométer van előttünk, míg felérünk a Két-bükkfa-nyereghez. Az út egy 180 fokos kanyarral vezet fel bennünket Dobogókőre. Innen a csúcs kb. 3 kilométer még. Az autóparkolónál balra érjük el a turistaházat, és a Turista Múzeumot. A turistaház mögött van az ország egyik legszebb kilátóhelye, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. Ha beteltünk a látvánnyal és kifújtuk magunkat, elkezdhetjük a gurulást visszafelé a Két-bükkfa-nyereg felé. Az elágazásnál jobbra vesszük az irányt Pilisszentlélek felé. Az első kanyarban - kb. 300 méter - jobbra elkanyarodunk, ahol egy kicsit beljebb egy sorompó zárja el az utunkat. A sorompót megkerülve az aszfaltozott erdészeti úton folytatjuk utunkat. A volt Hoffman fogadónál balra kell fordulnunk. Gurulás közben érintjük a Fűrész - tisztást, a Malom völgyet, majd az utat lezáró sorompót megkerülve megérkezünk Pilismarótra, a templomnál balra kell mennünk Esztergom irányába.

Székely Bertalan: Dobozy Mihály és hitvese

 A 11-es főúton kényelmesen sík terepen kerékpározhatunk. Három kilométer után jobbról a szobi komphoz vezető út csatlakozik, majd a Basaharchoz érkezünk. A Búbánatvölgy után kb. egy kilométerrel, jobbra kanyarodva elérjük a kiépített kerékpárutat, ami a Duna partján vezet egészen a Prímás szigetig. Tehetünk egy kis kitérőt a szigetre is. A város számtalan nevezetességet kínál megtekintésre. A Bazilikát már messziről látjuk miközben a városhoz közeledünk. A térkép alapján felkereshetjük a Bazilikát, a mellette lévő királyi vár és palota kőtárát, a környéket bemutató kiállítást, és a Keresztény Múzeumot.

A város megtekintése után, Esztergomból vonattal tudunk visszautazni Budapestre. A Bajcsy-Zsilinszky út Kossuth Lajos út útvonalon, a körforgalomnál a Kis János altábornagy úton (111-es út) a közlekedési lámpáig megyünk. A kereszteződésnél balra kanyarodunk a Baross Gábor utcába, ez elvezett bennünket a pályaudvarra. A délutáni vonatok indulási ideje Budapestre: 14óra 55perc, 15óra 25perc, 16óra 15perc, 17óra 55perc, 19óra 05perc.