Szatmárhát - Tiszahát - Bereg kerékpártúra
 

Barangolás hazai tájakon. A középkori templomok útján, avagy a  Szatmárhát a Tiszahát és a Bereg vidékén

A nyári vakáció tervezgetése közben, távoli országok és városok, messzi tájak, tavak, homokos tengerpartok, égbe törő hegycsúcsok felkeresése jut elsőre eszébe az embernek. Pedig a határokon belül egy-egy tájegységben is nagyszerű, érdekes és különlegesnek számító úti célok találhatók.  Személyes tapasztalatok alapján a Szamoshát, a Tiszahát és a Bereg közül válogattam - a teljesség igénye nélkül - fényképekkel, videóval fűszerezve. Elmondhatom, hogy  remek kikapcsolódást és látványosságokat találnak, akik ezt a vidéket felkeresik.
A Szatmár-beregi vidék hazánk kevésbé ismert és látogatott turista célpontjai közé tartozik. Talán csak a vízi túrázók ismerik jobban az átlagosnál. Megközelíthetősége az M3-as autópálya meghosszabbításával jelentősen javult. Az itt élő emberek barátságosak, vendégszeretők, segítőkészek, érdeklődőek. A vidéket az erős társadalmi kontraszt jellemzi. A mélyszegénység és a gazdagság sokszor egymástól néhány méterre megfigyelhető. A nyüzsgő kisvárosi életforma és a csendes falusi, kapu előtti üldögélés épp úgy szembeszökő a vándornak, mint a rozoga kétkerekűekkel és a luxus terepjárókkal zajló közlekedés.   Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk legkeletibb megyéje, jelentős része természetvédelmi terület, a szomszédos országok találkozási pontja. Itt található Magyarország hét hármas határa közül - ahol egy földrajzi ponton három országhatár találkozik - kettő is.
A honfoglaló magyarokat erdőségek fogadták a Szatmár-Beregi vidéken, a legeltető nomád életmód azonban sok szántóföldet és legelőt igényelt, így az erdők kiirtása a 10. században megkezdődött. A megye területének nagy részét állandó és időszakos vízterületek, lápok, mocsarak foglalták el. A felszíni vizek Ukrajnából és Romániából érkeznek. Itt folyik a Kraszna, a Szamos, a Tisza, a Túr, és emellett sok csatorna és patak is található. Vásárhelyi Pál tervei alapján, Széchenyi István támogatásával indult meg a 18-19. században a Tisza szabályozása, mely a kanyarok átvágásával 1419 km-ről 966 km-re csökkentette a Tisza hosszát. A mintegy 100 év alatt végrehajtott ármentesítés és folyó szabályozás következtében a táj nagy része átalakult, de a Túr ma is ugyanolyan kanyargós, mint évszázadokkal ezelőtt.
Magyarország, Ukrajna és Románia találkozási pontját a Túr folyó partján fehér határkő jelzi Garbolcnál. A falu határában található az ország legkeletibb pontja is, amelyet egy fából készült emlékoszlop jelez. A vízállásjelentésekben sokat emlegetett Kraszna, Szamos, Tisza, és a Túr számos érdekességet kínál, ami a költőket is megihlette. "Hol a kis Túr siet beléje." - írta Petőfi a Tisza c. versében.
Az igen sokszor magas vízállású Tisza folyó, hogy  vissza ne duzzassza a Túr csatorna vizét, Tiszakóródnál, egy néhány méter magas gát épült, ezen bukik alá a magasból a kis folyó a Tiszába, a fürdőzők nagy örömére. Ezt nevezi a környék egyszerűen  Nagybukónak. Ha van Nagybukó akkor Kisbukónak is kell lennie, ez Sonkád határában található, a gátak közé szorított Túr-csatornán, amely a vízi túrázók kedvelt indulási pontja.
Szatmárcseke különleges látnivalót kínál. A református temetőben, tölgyfából készített, két méter magas, csónak alakú, faragott fejfák sokasága található, feliratukkal nyugat felé tekintve. A csónak alakú fejfa egyedülálló, csak itt Szatmárcsekén látható. Itt található a himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a márvány síremléke is.
Alig 2 kilométerre egyedülálló műemlékre bukkanhat az úton járó. Túristvándi, melynek főnevezetessége a fából készült vízimalom. A malomról a Váradi Regestrum tesz említést az 1181-i határjárás alkalmából.
Tisza parti település Tiszacsécse. Nevezetessége Móricz Zsigmond szülőháza, a taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas, szabadkéményes ház, ahol a kis Zsiga édesanyjával a hét krajcárt kereste.
A 16. században a térség a magyarországi reformáció egyik központjává vált, majd a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok egyik bázisa lett. A függetlenségi küzdelmek bukása után, a 18. században szerény gazdasági fejlődés indult a térségben.
A Szamoshát, a Tiszahát és a Bereg bővelkedik műemlékekben. A túrizmus fejlesztésére, fellendítésére programot indítottak, Középkori Templomok Útja néven. Az EU támogatásával kerül sor a középkori templomok felújítására. A programban 37 magyar, 15  Ukrajnában és 13 Romániában található templom szerepel. Különleges látnivalót jelentenek a fából épült templomok és szoknyás haranglábak. Ezen a vidéken járva a most felsoroltakat mindenképpen érdemes felkeresni. Mindet szinte lehetetlen egy vakáció alatt megtekinteni.
Tákos református temploma favázas, paticsfalú és fazsindelyekkel fedett, padlója döngölt agyag. A falak vesszőfonatra tapasztott agyagból és sárból készültek, és mivel a sarat mezítláb kellett dagasztani, ezért nevezik "mezítlábas Notre Dame"-nak a templomot.
Csaroda az elmocsarasodott Csaronda patak partján fekvő tűhegyes, fazsindellyel fedett Árpád kori templomát a "mosolygó szentek" templomaként ismerjük. A reformáció után, mivel nem tűrték meg az ablakos falképeket, rávakoltak a freskókra. A helyreállítás során sokhelyütt épségben kerültek elő az ajkukon mosollyal ábrázolt szentek.
Tivadar, a Szőke-Tisza partján fekszik. A Tisza elkerített szakaszának hosszú homokos partja szabadstrandként áll az idelátogatok rendelkezésére. Vízitúrázok kedvelt kikötő- és pihenőhelye.
Kisszekeres első templomáról az oklevelek már 1181-ben említést tesznek. A szószék csodálatos fából készült kupolája, egészen hasonlatos a nagyszekeresi templomban találhatóhoz. Mindkettő Vasvári Ódor Gábor asztalos keze munkáját dicséri. A kis fa harangtorony egy másik nagyobb méretű torony faanyagának felhasználásával készült. Harangja a környéken a ma is megszólalók közül a legrégebbi, 1646-ban öntötték.
A Tisza, a Szamos vagy a Kraszna egyszerre oltalmazta és pusztította a Felső-Tisza-vidéket. Az állandó bel- és árvizek hatására a folyók ölelésében egy olyan lápvilág alakult ki, amely évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a hol Ázsia, hol Európa felől érkező seregekkel szemben. A középkori templomok sűrű láncolata, az Alföldön egyedülálló módon itt megmaradt aprófalvas település-szerkezet utolsó lenyomata látható a nagyszekeresi református templom körül.
A Nagyszekeresi református templom a Gögő és a Szenke patak kis mesterséges szigetén erődtemplomnak épült. A Szatmári Erdőhát egyik legszebb temploma.
A csengersimai templom a legrégebbi a Szamos mentén sorakozó templomok közül. A Szamos régi holtágának tóvá szélesedett szigetén áll. Csengersima első említése 1327-ből való. A XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc és az 1709-es pestisjárvány miatt a falu elnéptelenedett. 1717-ben a tatárok felgyújtják, majd 1729-től újjáépítették azt a csodálatos fakazettás mennyezetű templomot.
A cégénydányádi református templom, a két falu, Dányád és Czégény között az 1300-as években elpusztult czégényi monostor helyére épült.
Szamosújlak mennyezet nélküli temploma a Szamos töltése mögött, a falu szélén áll. Későbbi átépítései ellenére tisztán megmutatja az 1300-as évek elejéről származó alaprajzát és formáját. 1589 és 1595 között a faluban élő katolikusok és reformátusok viaskodtak a templomért. Először a reformátusok puritán templommá alakították át, majd a katolikusok újjáépítették azt.
Szamostatárfalva református temploma a 13. században, téglából épült. A település a Szamos jobb partján terül el.
Valamennyi kistemplomnál jellemző, hogy a közelben lakó templom-gondok telefonszáma ki van írva a bejáratnál, aki egy telefonhívásra perceken belül ott terem és nagyon színesen, érdekesen, rengeteg információt átadva mesélik el a település templomának történetét.
Fehérgyarmat az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros. Nevének utótagja utal arra, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a 10. században. A város fő terén a sárkányölő Szent-György szobor és a székely kapu látható. Téglából épült református templomáról a pápai tizedjegyzékben már 1334-ben említés tesznek.
A Szatmár-Bereg vidéke bejárható autóval, kerékpárutakon és kisforgalmú utakon kerékpárral, továbbá a vízen, helyben bérelt kenuval. A Túr folyón az evezést kedvelők  számára  a  folyót a kaland, az ismeretlen, vadregényes táj, az érintetlen természet teszi vonzóvá és érdekessé. A garantáltan kalandos és csodaszép vízi útvonalak minden kiránduló  számára feledhetetlen élményt nyújtanak.


 

 

 

 

 

itiner

A kirándulás útvonala
nagyobb térképen való megjelenítése

Download GPS track file