A Duna-Dráva Nemzeti Park területének kiemelkedő szépségű része a Gemenci erdő, mely Európa legnagyobb ártéri erdeje. Mióta megépült az M 6-os autópálya könnyen és gyorsan elérhetővé vált a turisták és a kerékpárosok számára is. Néhány éve már szerepelt úti célként a Dróthuszárok programjában, azonban a Duna áradása az utakkal együtt elmosta a kerékpártúrát is. Idén újra tervbe vettük ezt az úti célt.
A túra tervezésekor arra gondoltunk, hogy az erdei vasúttal utazva járjuk be a Gemenci erdő egy részét, majd a kerékpárra pattanva folytatjuk. Mivel az erdei kisvasút újabban nem jön el Keselyűs állomásig és engedélyt sem sikerült szerezni ahhoz, hogy kerékpárral eljussunk a végállomásra a Gemenc-Dunapart megállóig, így le kellett mondani a terv ezen részéről. Ellenben az erdész azt javasolta, hogy a gáton vezető kerékpárútról Lassinál térjünk le a gátról, és ha  a kék turistajelzést követjük majdnem olyan élményben lesz részünk, mintha a vonaton ülnénk. Kétváltozós úti terv készült. Egy rövidebb és egy hosszabb, hogy majd a helyszínen, figyelembe véve az időjárást, és az eltelt időt, mint az útvonalat befolyásoló tényezőket, válasszunk.
Kevesebb, mint két óra autózás után Keselyűs állomásról indult a túra. Kiszámítható volt, hogy a vonzó úti cél sokak fantáziáját megmozgatja, de arra még véletlen sem gondoltam, hogy 20-an vágunk neki majd a távnak. Az első 12 kilométert a gát aszfalt csíkján tettük meg. Jó tempóban, jó úton, szép időben és csodálatos környezetben hamar magunk mögött hagytuk a kilométereket. A 10. kilométer környékén a gát jobb oldalán álló szivattyúházban található a Vízügyi Múzeum. Azt elhagyva a gát szélén egy vékony oszlopra ragasztott matrica jelezte, (könnyű elvéteni) hogy balra kanyarodva rátérünk a KÉK + jelzésre, amely elvezet első úti célunkhoz a Malomtelelő kilátóhoz.  A vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen. A madárállomány is különleges. Reménykedtünk, hogy lencsevégre kaphatjuk majd őket a túra folyamán. A csapat egy részének sikerült is a találkozás az éppen az etetőkhöz tartó vaddisznó csordával.

MALOMTELELŐ: Régen, hosszú évszázadokon keresztül a szél és a víz energiáját használták fel különböző gépek meghajtására. Ennek egyik legszebb példája a Dunai hajómalom. Két összekapcsolt hajótest közé tengelyre függesztett, a Duna sodra által meghajtott lapátkerék hajtotta a malom szerkezetet. A XIX. században 75 malom horgonyzott ezen a vidéken. Télen, amikor a jégzajlás megindult ezeket a különleges hajókat védett helyre TELELŐBE kellett vontatni. A régi térképek szerint egy ilyen védett hely volt a kilátó előtt elterülő tó melynek névadója lett az itt telelő sok malom.

A természet szépsége, az erdő kórusba szerveződő hangjai, a madárvilág gazdagsága és a kilátóból megcsodálható látvány hosszabb időzésre késztette a Dróthuszárokat. A kilátótól a kék turistajelzést követve az ártéri erdőkkel keresztül-kasul szabdalt mellékágak, holtágak között kerékpároztunk. Az elején még a sínekkel párhuzamosan a széles földúton haladva érintettük Lassi v.m. és a Nyárilegelő vasúti megállót. A folytatásban azonban olykor már csak egy szűk ösvényen kerékpároztunk és néha bizony tolni is kellett a bringákat. Néha egy-egy útelágazásnál elő kellet venni a térképet, hogy merre is járunk, azonban a turistajelzések jobbára útbaigazítottak bennünket. Mikor a Cserta-Duna és a Vén-Duna találkozásánál lévő hídon átkeltünk már a Dunafürdő üdülőtelep környékén jártunk. A civilizáció nyomai láthatóvá váltak.  Következett az a néhány száz méteres gödrös, sáros szakasz, amely miatt Baján az első benzinkútnál le kellett mosni a kerékpárokat. Vicces, hogy amíg az erdőben jártunk nem volt sár, a lakott területen viszont csatakosak lettünk.
Bajára a Türr István hídon vezető kerékpárúton érkeztünk. A programban városnézés is szerepelt. Egyik ott született társunk kalauzolta a Dróthuszárokat. Előtte azonban szüleinek szíves invitálására „megszálltuk” a családi házukat. Süteménnyel, kávéval és üdítővel vártak bennünket. Nagyon jól esett a barátságos és szívélyes vendéglátás, amit egy rövid városnézés követett. Útba ejtettük a Kis-Pandur szigettel szemben álló Türr István emlékmű és kilátót, a megújult belvárost és a könyvtárként üzemelő régi Zsinagógát.

Néhány bajai érdekesség

Baja város nevének eredete máig vitatott: az egyik felfogás szerint a török eredetű Baj személynév kicsinyítő képzős alakját őrizte meg, míg egy másik álláspont szerint a Baja családtól származik. 1323-ban már Bayaként jelölik. Francovilla a város legkorábbi elnevezése, mely egyes történészek szerint az avar korból származik.


Messze földön híres vásárainak köszönhetően olyan eleven, virágzó életet élt, hogy sokáig illették a ''kis-főváros'' jelzővel a századok szellemiségét őrző várost.


Fontos dátum Baja történelmében 1696. december 24., amikor is Baja városi rangot kapott. E jeles eseményre emlékeztet az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázoló bajai címer. A bajaiakat legendás lokálpatriótaként emlegetik, akik büszkén őrzik hagyományaikat, számon tartják városuk értékeit, neves szülötteit.

A Duna bal partjára települt város életében a víz javarészt áldást, gyarapodást hozott, kivéve az 1956-os esztendőt. A folyó azon a tavaszon barátságtalan arcát is megmutatta az itt élőknek, az addig még sosem látott magas vízállás 10, 37 méter volt. A bajaiak még ma is emlékeznek a félelmetes jeges árra, és a város megvédéséért folytatott küzdelemre.

Baja város történelmének másik gyásznapja 1840. május 1. Egy kenyérsütő asszony gondatlansága miatt keletkezett hatalmas tűzvész, 78 ember életét követelte. Leégett több mint ezer lakóház, 5 templom, a zsinagóga és a kórház is. A hamvaiból újjáépített város ekkor nyerte el mai arculatát. A tragédia emlékét a belvárosi templom melletti plébánia homlokzatának felirata őrzi.


Kevesen tudják, hogy a jellegzetes magyar tánc, a csárdás Bajáról indul el világhódító útjára, és vált nemzeti táncunkká. Baján találkozott ugyanis 1826-ban a muzsikus Rózsavölgyi Márk, és a táncos Szöllőssy-Szabó Lajos, akik megteremtették az első magyar társastáncot,  a csárdást.


A Sugovica dunai holtág nevének eredete szájról-szájra terjed. A szomorú Sugovica legenda egy gyönyörű, gazdag leány (Vica) és egy fiatal, ám szegény molnárlegény (Sugó) tragédiával végződő szerelmét beszéli el, akik mivel nem lehettek egymáséi, együtt fulladtak a vízbe.


A bajaiak támogatni kívánták az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot, így felajánlották a kilenc darab városi harangot Kossuth Lajosnak, hogy azokból ágyút öntessen. A kitétel annyi volt, hogy az ágyúkon a város nevének szerepelni kellett.

Bajai halászlé
A bajaiak Európa halevő rekorderei az évi 6,6 kilogrammos egy főre jutó mennyiséggel. Baja városa 1996-ban ünnepelte várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. Ez alkalomból a város főterén 463 bográcsban főtt azonos recept alapján a híres bajai halászlé. A főzéshez 3 tonna halat, 300 darab vöröshagymát, 150 kilogramm paprikát és 4000 liter vizet használtak, az ínyencséget 6000 vendég fogyasztotta el. A legidősebb halfőző 76 éves, a legfiatalabb 12 éves volt. A rendezvényt 1996 óta minden évben megtartják.



A bajai halászlé receptje
A bajai halászlé készítéséhez végy egy nagy kanál jókedvet, egy csipet humort és nagy adag lelket. Ha ezek a hozzávalók megvannak, nekiláthatsz a főzésnek!
A mennyei halászléhez 5 fő részére szükséged lesz:
- 3 kg halra, melynek – nézd meg jól - 3-e ponty legyen
- a halhoz kilónként egy szép, nagy fej vöröshagymára
- egy púpozott evőkanál édes-nemes őrölt piros paprikár
- sóra
- 4-5 db erős cseresznyepaprikára vagy Erős Pistára
- gyufatésztár

Először a hallal törődj. Ha sikerült megtisztítani, tedd félre a halikrát és a tejet, de nehogy megsózd! A halat viszont irdald be, szeleteld fel, és sózd meg ízlésed szerint. Eztán tedd félre egy órát pihenni. A vöröshagyma következik: tisztítsd meg és - könnyek közepette - vágd apró kockákra. Ha ezzel sikeresen előkészültél, és a hal még áll, ideje, hogy pihenj egyet!
Az óra leteltével előveheted a bográcsot. Tedd bele először a halszeleteket, a hagymát, majd öntsd fel vízzel. A víz mennyisége a haltól függ, kilónként 1,1 - 1,2 liter vizet önts rá. A bogrács alá ekkor már begyújthatsz, minél nagyobb tüzet rakj, hadd rotyogjon az illatos hallé! Azért időnként nézz rá, és ha azt látod, hogy elforrta a habját, szórd bele a paprikát. Ekkor már összetéveszthetetlen halászlé illat fog terjengeni a környéken, számíthatsz néhány sűrűn nyeldeső, arra tévedő látogatóra.
Ha már 15-20 perce főzöd a levet, itt az ideje, hogy beletedd a belsőségeket és a csípős cseresznyepaprikát. Ettől lesz igazán pikáns a hallé íze! Lassan megkóstolhatod, s ha úgy érzed még nem tökéletes, ízesítsd bátran. Közben ne felejtsd el a tésztát sem kifőzni egy külön fazékban.
A forrástól számított fél óra elteltével már kész is a műved! A halat külön tálald, a levet lehet a tésztával vagy attól külön is. Bízhatsz a sikerben, a csodás, gőzölgő lének, a mindent átjáró illatnak, a lágy paprikás íznek senki sem fog tudni ellenállni!
(forrás: www.baja.hu)

Az idő előre haladtával a rövidített terv került előtérbe, a  Türr István híd felé vettük az irányt. Alatta elhaladva a Duna bal parti gátjára tértünk. Onnantól már az EuróVelo 6 nemzetközi kerékpárút jelzett szakaszán tekertük a pedálokat. Az itiner szerint 23 kilométer volt még előttünk. Az első néhány kilométer a betonból öntött úton vezetett. Majd remek minőségű aszfalttal burkolt szakasz következett, ami kitartott egészen a Szent László hídig. A 20 fős mezőny kisebb-nagyobb csoportokra bomlott. A gyakorlott túrázók hamar látótávolságon kívülre kerültek. Az alkalmi kerékpározók pedig megküzdöttek a távval a nyereggel és önmagukkal. Az M 9-es autópálya hídján átkelve már csak néhány kilométer volt hátra, mígnem elértük a Sió folyását megállító zsilipet. Ekkor már belátható távolságba került Keselyűs vasúti megálló ahonnan a túra kezdetét vette. Célba érkezéskor a kilométeróra 57 km megtételét mutatta. Hosszú évek várakozása után végre teljesült a kívánságunk, az ország egyik legszebb vidékét jártuk be kerékpárral. Minden körülmény adott volt a sikeres túrához: nem volt magas a Duna vízállása, járhatóak voltak a földutak, találkoztunk az erdőben állatokkal, kedvező volt az időjárás, és jól éreztük magunkat.

A megtett túra útvonala, térképen itt megtekinthető.
2012. június


 

 

 


 


 


 


 




 


 


 


 


 


 


 


 


 




Itiner


Gemenc kerékpártúra itiner